A SZOLGÁLAT
Etikai Kódex
Magyar Védőnők Egyesülete
Etikai Kódex
Az Etikai Kódex az érvényben lévő jogszabályok alapján készült 1999-ben,
A konszenzus - előzetes egyeztetés alapján - a MAVE Etikai Bizottsága, a MAVE Elnöksége, a MAVE Küldött Közgyűlése, a Védőnői Szakmai Kollégium, a szakmai felügyeletet gyakorló Vezető Védőnők egyetértésével jött létre.
Köszönetet mondunk a Védőnői Szakma Kollégium tagjainak, a szakfelügyeletet gyakorló Vezető Védőnőknek és mindazoknak, akik észrevételeikkel, javaslataikkal hozzájárultak az Etikai Kódex összeállításához.
Bevezető:
A védőnők esküjükhöz híven, a szakma szabályait és az általános, valamint a közszolgálatokra jellemző etikai normákat megtartva gyakorolják hivatásukat.
A Magyar Védőnők Egyesülete Etikai Bizottságán keresztül figyelmet fordít a védőnői hivatás tisztaságára, mindenek előtt védelmezi azokat, akik az érvényben lévő jogszabályokat, szakmai szabályokat, módszertani ajánlásokat és erkölcsi normákat betartva végzik tevékenységüket. Ugyanakkor elmarasztalja -az esetek körültekintő mérlegelése után- azokat a védőnőket, akik nem esküjüknek, a szakmai és etikai követelményeknek megfelelően látják el feladatukat.
Azokat a jogszabályokat, melyek meghatározzák a védőnői hivatás etikai normáit a mellékletben gyűjtöttük össze. Általános erkölcsi követelményekre épülő szakmai etikai alapelveket állítottunk össze, melyek a védőnői hivatás gyakorlása szempontjából iránymutatónak, követendőnek és követelménynek tekintendő.
Alapelvek:
1. Védőnői tevékenység az érvényben lévő jogszabályok alapján végezhető.
2. A védőnő a gondozott egyének, családok, illetve közösségek méltóságának, személyiségi jogának illetve identitásának tiszteletben tartásával gyakorolja hivatását az 1997. évi CLIV. törvény különös tekintettel a 10.§ alapján.
3. A védőnő küldetése:
• az egészségi állapot támogatása, fejlesztése
• az egészség megőrzése
• a betegségek megelőzése
• az egészség visszaszerzésének elősegítése
• a további egészségi állapot romlásának megakadályozása
• a gondozottak lelki és szociális támogatása
4. A védőnői szolgáltatás kiterjed
• egyénre
• családra
• közösségre
/32/1992.(XII.23.) NM r.; 33/1992. .(XII.23.) NM r.; 5/1995. (II.8.) NM r.;
26/1997.(IX.3.) NM r.; 21/1998.(VI.3.) NM r./
5. A védőnői ellátás megkülönböztetés nélkül az 1997. évi CLIV. törvény 7.§ (4) pontjában részletezettek szerint végezhető.
6. Titoktartás az 1997. évi CLIV. törvény 25.§ valamint 138.§ alapján:
A védőnő kötelessége a tevékenysége során szerzett információk megőrzése, az adatok jogszabályokban rögzített módon történő kezelése. A jogszabályokon túl különös figyelmet igényel a védőnői gondozásban az egyének és családok intimitásának megőrzése. Egészségi állapotukra és szociális helyzetükre vonatkozó adatokat csak az arra jogosulttal közlik és bizalmasan kezelik.
7. Tájékoztatás az 1997. évi CLIV. törvény 13.§ valamint a 134. § alapján.
A védőnő kompetenciáján belül egyéniesített formában tájékoztatja gondozottait, és azok hozzátartozóit, a családokat és közösségeket különös tekintettel életkorukra, iskolázottságukra, ismereteikre, lelki állapotukra. A tájékoztatás tartalma tényeken alapuló, pontos, időbeni, szakszerű, lelkiismeretes, empatikus.
8. Dokumentációs kötelezettségének az 1997. évi CLIV. törvény 24.§, és 136.§, valamint a szakterületre vonatkozó mindenkori jogszabályokban meghatározott módon eleget tesz, és biztosítja a jogszabályban előírt jogok érvényesülését.
9. A védőnő gondozási terv szerint végzi a munkáját, melynek során figyelembe veszi a gondozott testi-, lelki-, szellemi- és szociális szükségleteit, a védőnői ellátással kapcsolatba hozhatóan felmerült jogos igényeit, szem előtt tartja a Védőnői Szakmai Kollégium által kiadott szakmai állásfoglalásokat, a mindenkori orvosi diagnózist és terápiát.
10. A védőnő munkája során csak olyan feladatokat lát el, amelyek képzettségeihez kötöttek és kompetencia körébe tartoznak az 1997. évi CLIV. törvény 125.§, 126.§ (1), (11.) bekezdés, 131.§ alapján. Írásbeli felkérésére elláthat kompetencia köréhez kapcsolódó, képzettségének, szakmai felkészültségének megfelelő feladatokat.
11. A védőnő a szakmai kompetenciájába tartozó feladatokat teljes felelősséggel végzi az érvényben lévő jogszabályok, szakmai állásfoglalások és módszertani ajánlások szerint.
A felhatalmazás alapján végzendő feladatokat legjobb tudása és felkészültsége alapján megosztott felelősséggel látja el: az 1997. évi CLIV. törvény 126.§ (5) bekezdés, valamint a 129. § és a 130. § szerint.
12. A védőnő hivatása gyakorlása során együttműködik a társszakmák képviselőivel, méltányolja és tiszteletben tartja tevékenységüket. Jó kollegiális kapcsolatra és egymás szakmai presztízsének kölcsönös elismerésére és emelésére törekszik. A védőnő köteles a munkavégzése közben észlelt, de nem az ő szakmai kompetenciájába tartozó igényeket és szükségleteket szakmai információkat az illetékes szakterületek felé továbbítani, és erről gondozottját tájékoztatni. A társszakmák hasonló jelzéseinek megfelelően az információ birtokában módosítja, kiegészíti gondozási tevékenységét.
/6/1992. (III.31.) NM r.; 7/1993. (II.19.)NM r.; 33/1992. (XII.23.) NM r.; 1997. évi XXXI. tv./
13. A védőnő eleget tesz az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai követelményeknek az 1997. évi CLIV. törvény V. fejezetében a 107. § - 121. § -ban megfogalmazottak szerint.
14. A védőnő jogosult és köteles szakmai ismereteinek - a tudomány mindenkori állásával, fejlődésével összhangban történő-folyamatos továbbfejlesztésére az 1997. évi CLIV. törvény 115. § - 118. §, valamint a 140. § alapján. Ez nemcsak szakmai, de erkölcsi kötelessége is.
/27/1998. (VI.17.) NM r./
15. A védőnő magatartásában, megjelenésében is tükrözi közszolgálati tevékenységét. Ápolt, diszkrét, szélsőségektől mentes öltözködést, viselkedést közvetít. A védőnői hivatás hitelességét szem előtt tartva egészségvédő életmódot folytat, példamutató magánéletre törekszik.
16. A védőnő magánéleti céljai megvalósításához nem használhatja fel a gondozottak adatait, illetve kapcsolatrendszerét.
/1997. évi XLVII. tv. ; 1997 évi CLIV tv. 134. § - 138. §./
17. A védőnő olyan közéleti tevékenységet vállalhat, amely jellegéből és időigényéből adódóan nem akadályozza szakmai tevékenységének gyakorlását és amely nem áll ellentétben a védőnői hivatásról szóló etikai elvekkel. Ilyen jellegű tevékenységek esetén a Közalkalmazottak jogállásáról, illetve a Köztisztviselőkről szóló törvényekben meghatározottak szerint munkáltatójának kötelezettséggel tartozik.
/1991. évi XI. tv.; 1992. évi XXIII. tv.; 1992. évi XXXIII. tv./
18. Kutató tevékenységnél, vagy tudományos munkánál a kutatásban résztvevők önkéntességét, döntési szabadságát, személyes érdekeit előtérbe kell helyezni. Ilyen irányú tevékenységet az 1997. évi CLIV. törvény VIII. fejezetében (157. - 164. §) foglaltak szerint, jellegétől függően a szakmai felügyelet előzetes tájékoztatásával lehet végezni.
/8/1993.(III.31.) NMr./
19. Szakmai, tudományos közlésnél (előadás, poszter, írásmű, film, foto, hanganyag) a szakmai felügyeletet gyakorló egyetértése, a résztvevők előzetes írásbeli jóváhagyása szükséges. Ha a szakmai vezető nem tartja közölhetőnek a munkát, akkor a közlés a munkahely megjelölése nélkül történhet.
20. Amennyiben nyilvánosság előtti szereplésre történik felkérés (előadás, program tartása, média szereplés, nyilatkozat, interjú, stb.) vagy éppen a védőnő részéről kezdeményezés, a téma szerinti illetékességű szerv, szervezet, vezetőjét előzetesen tájékoztatni kell. Amennyiben a MAVE által szervezett programok, témák érintettek, az Egyesület Országos Elnökségét egyéb esetekben az adott szakfelügyeletet, és a munkáltatót szükséges előzetesen tájékoztatni.
/1986. évi II. tv./
21. A védőnői tevékenységről és szolgáltatásokról a tárgyszerű tájékoztatás megengedett és kívánatos.
/1986. évi II. tv.; 1997. évi CLIV. tv./
22. A védőnő munkaidejében nem folytathat a szakmai tevékenységével összefüggésbe hozható attól független kereskedelmi direkt reklámtevékenységet, és kizárólag csak olyanokat közvetít, amelyek forgalmazása hatóságilag engedélyezett. Munkaidején kívül jövedelem szerzési céllal csak olyan tevékenységet folytat, amely nem csökkenti a védőnő közmegítélését, szakmai presztízsét.
/1986. évi II.tv.; 1997. évi LVIII.tv.; 24/1997.(VIII.14.) NMr.; 20/1998.(XII.27.)EüM r./
23. A védőnő a munkájához kapcsolódó termékekről és szolgáltatásokról szakmai tájékoztatást ad, illetve adhat, de mindig a tárgyilagosság és tényszerűség mértékéig. Nem befolyásolhatja gondozottait az egyes termékek és szolgáltatások kiválasztásánál, a döntés joga a gondozotté.
/24/1997. (VIII.14.) NM r.; 20/1998.(XII.27.) EüM r./
24. A védőnő a gondozási tevékenysége és emberi kapcsolatai során hatással van a gondozottaira. Olyan módszereket alkalmazhat és olyan körülményeket teremthet, amellyel hozzásegíti a gondozottait az önálló döntéshozatalhoz, amellyel nem teremt kiszolgáltatott helyzetet.
/1992. évi LXXIX. tv.; 1997. évi CLIV. tv./
25. A védőnő munkája során a minőségbiztosítás és minőség fejlesztés elveit felhasználva törekszik a mind jobb és magasabb színvonalú ellátásra és munkatársait is segíti ennek megvalósításában.Tevékenységét, folyamatosan karbantartott tudását és készségeit a szakmailag, tudományosan igazoltan hatékony és ugyanakkor gazdaságilag is megvalósítható ellátások, eljárások, módszerek és megoldások irányába fejleszti.
/1997. évi CLIV. tv.; 28/1998. (VI.17.) NM r./
26. A védőnői munkával és a 15. pontban foglaltakkal kapcsolatos észrevételeket, hiányosságokat, szakmai hibákat elsősorban a szakmai felügyeletet, szupervíziót ellátó vezető védőnőkkel kell körültekintően mérlegelni, elemezni és a mielőbbi megoldást megtalálni. A védőnő kérheti a Magyar Védőnők Egyesületének, mint szakmai érdekvédelmi szervezetnek a közreműködését az Alapszabályban megfogalmazott célok és tevékenységek alapján. A MAVE Etikai Bizottságán keresztül kezdeményezheti a tudomására jutott problémák feltárását, elemzését. Etikai állásfoglalás kiadásával irányt mutat, megvédi vagy elmarasztalja az egyént vagy közösséget a szakma presztízsének védelme érdekében.
A probléma -feltárás, -elemzés, -kezelés védőnő részéről, elsősorban tehát a szakfelügyeleten és a MAVE-n keresztül történik, és csak abban az esetben kerül a rendszeren kívülre, ha e két szerv - szervezet szükségesnek és indokoltnak tartja.
(Döntéshozatalnál figyelembe veszi a 15. pontban megfogalmazottakat is.)